Látogatás a Pekingi embernél

A kínai fővárostól busszal két és fél órára található az a barlangrendszer, ahol 1929-ben megtalálták az első Pekingi ember koponyájának töredékét. A buszmegállót el sem lehet téveszteni! A környéken szobrokkal és táblákkal hívják fel a figyelmet a világ egyik leghíresebb leletére.

Emlékeszem még, mikor a suliban tanultam róla, és most végre itt vagyok! Nagyon megérte az a két és fél órás buszozás. A lelőhelyet nagy becsben őrzik, az UNESCO listáján is szereplő barlangrendszer egy modernül kialakított park közepén található. (És nem az általában grandiózus méretű parkról van szó, másfél óra alatt kényelmesen körbe lehet sétálni.)

Bár igyekeztek minél inkább feldobni a lelőhelyet, véleményem szerint a barlangokon kívül nincs sok látnivaló a Sárkánycsont-hegyen: van még egy elég rossz állapotú példa az ásatásra (csupán a négyzetes beosztást jelölő kockát lehet látni), néhány műanyag- és bronzszobor ősemberekről és állatokról, illetve egy múzeum, ami sokkal inkább szórakoztató központ (kiállítás nincs benne, viszont a gyerekek jót játszhatnak ősemberes játékokkal).

Korai Homo sapiens szobra a parkban

A kardfogú tigrisen kívül még több mint 20 emlős faj maradványait találták meg

Ami érdekes, az a bejárathoz közeli barlangok: az Upper Cave (itt korai Homo sapiens maradványok kerültek elő), a Pigeon Hall (a Pekingi ember lelőhelye), a Cap Deposit (kora pliocén (i. e. 5,3-2,5 millió év) állatok csontjait tartalmazó üreg), a paleolitikumból (i.e. 2,5 millió-11,500 év) származó kő- és csonteszközöket tartalmazó 4. lelőhely vagy a kardfogú tigris maradványait is tartalmazó 12. lelőhely. Szerencsére minden helyszín mellett található angol nyelvű információ is, így teljes képet kaphatunk a a barlangrendszerről.

A Pigeon Hallnál most is zajlik a kutatás

Kis táblával is jelzik, hol került elő a világhírű Pekingi ember koponyájának töredéke.

A Cap Depositban cibetmacska, zokor (földikutyaféle) és bambuszpatkány maradványait találták a kutatók.

A 4. lelőhelyen emberi csontok nem kerültek elő, viszont sok kőeszközt, állatcsontot (malac, ló, medve) és tűzgyújtásra utaló nyomokat tártak fel.

A parktól gyalog öt percre található a múzeum, ahol a barlangokból előkerült leleteket őrzik. Mindenképp ajánlom megnézni, de újabb jegyet kell majd váltani (A két belépő összesen 60 yuan, körülbelül 2400 forint). Bár a kiállítás eleje főleg a pekingi ember kutatásáról szól (ami nagyon kalandos volt), később teljes barlangi medve csontvázat vagy hüllő- és hallenyomatokat is láthatunk. És persze Homo erectusok és korai Homo sapiensek koponyacsont-rekonstrukciói is ki vannak állítva. Hozzá kell tenni, hogy a Pekingi ember maradványát nem lehet megtekinteni, mivel Kína japán megszállása idején sok lelet eltűnt, amiknek azóta sem ismert tartózkodási helye.

Csontvázak és rekonstrukciók

Legalább 500,000 éves halmaradvány-lenyomatok

A tárlaton játékokkal, videókkal, rekonstrukciókkal mutatják be a körülbelül 700-200,000 éve itt élt, gyűjtögető-vadászó ősembereket. Érdemes tudni, hogy a Zhoukoudianben élő Homo erectusok és sapiensek nem csupán kőeszközöket készítettek, de már a tüzet is tudták kontrollálni. Erről tanúskodnak a faszén-hamu leletetek (a legtöbb tudós szerint). A Pekingtől délnyugatra fekvő barlangok több százezer évig nyújtottak menedéket a korai embereknek és a jégkorszaki állatoknak, ezért érdemes rászánni egy délutánt a jelenleg is kutatott lelőhely megtekintésére.

A Pekingi ember már ismerte a tüzet

A Sárkánycsont-barlang környékén élő szarvasok agancsaiból használati eszközöket készültek